 |
| Pierre Celis (Forrás: beer-pages) |
Brabant tartomány egyik kiváló sörfőzdéje. Már sokszor kitértem a XX. század szomorú hozadékára, a kis sörfőzdék térvesztésére, ezt itt is elmondhatom, a Hoegaarden kapcsán. A XV. században történt első hoegaarden-i sörfőzde megalapítása után párszáz évvel, a XVIII. században Hoegaardenben még több mint harminc (!) sörfőzde működött, 1954-ben azonban (egyes források szerint egy évvel később, de ezen vitatkozon el az, akinek az enyémnél lényegesen több ideje van...) az utolsó is bezárt (Tomsin). 1966-ban azonban a már sokat emlegetett Pierre Celis gondolt egy nagyot, és úgy döntött, hogy visszaállít valamit a tradíciókból: megvásárolt egy öreg sörfőzdét és néhány használt eszközt. Teljesen hagyományos anyagokból kezdett sört készíteni: víz, élesztő, búza, maláta, koriander és szárított Curaçao narancs héja, amelyet más néven Laraha-ként is emlegetnek. Ez utóbbi nem egy szokványos összetevő, de a koriander se…
Itt egy kis közbevetés: ha Belgiumban járva olyan „sörmúzeumba” tévedtek, ahol a kiállított eszközökkel még főznek sört, legyetek erősen szkeptikusak a réztartályokat illetően. Eddigi tapasztalataim és olvasmányaim szerint ugyanis ezek csak burkolatok, általában rozsdamentes acéltartályt rejtenek, az erjesztés abban történik…
Igazából nem csak a minőségnek, hanem a szerencsés közízlésváltozásnak is köszönhető, hogy Celis úr sörei népszerűek lettek. Az első ígéretes próbálkozások után kidobta a használt eszközöket, újakat vásárolt, és így már konzekvensebb minőségben tudta elkészíteni azokat a söröket, amlyeknek a receptjén azonban semmit nem változtatott. 1980-ban megvásárolt egy helyi italgyárat, a Hougardia-t, és ebből alakította ki a jelenlegi sörfőzdét.
 |
| Most igazán meg tudnék inni egy ilyet... (Forrás: TravelPod) |
1985-ben egy jókora tűzvész sújtotta a vállalkozást, de ahogy az már Belgiumban hagyományszerű, számos sörgyár a segítségükre sietett. Hát nem tipikus magyaros mentalitás… Ezek között is a legnagyobb az Interbrew volt (az ország legnagyobb konzorciuma, amely az AmBev-el (Brazília) egyesült és InBev-re nevezte át magát), amely pénzt adott kölcsön új épületek vásárlására, és így lehetővé vált a sörfőzde újjáépítése. Egy idő után Celis úrnak olyan érzései támadtak, hogy az InBev a kölcsön fenyegető erejét arra akarja használni, hogy megváltoztassa a recepteket olyan irányban, hogy a sörök a „tömegízlés” szempontjából is értelmezhetőbbek legyenek. A vége az lett a dolognak, hogy Celis eladta nekik a gyárat, és elköltözött az USA-ba, Austin-ba, ahol Celis Brewery néven nyitott egy új sörfőzdét, és ahol az eredeti Hoegaarden rececpt szerint készített söröket… (Igazából az öreg soha nem költözött végleg Texasba, csak a lánya és a nevelt fia. Sokáig nem volt független a cég, a Miller Brewing Company felvásárolta őket, majd szépen be is zárta idővel.)
2005 novemberében az InBev bejelentette, hogy bezárja a sörfőzdét Hoegaarden-ben, számos másikkal egyetemben. 2006 végére nagyon közel jártak ehhez, a tervek szerint a termelést az InBev legnagyobb sörgyára Jupille-ban tette volna át. A „Julius” nevű sör lett volna az első áldozata ennek, és úgy hírlett, hogy az addig megszokott összes márka el fog tűnni. A bezárás nagymérvű tiltakozást indított el Hoegaarden-ben, attól féltek ugyanis, hogy a város elveszíti egy híres szimbólumát, valamint a legtöbb embernek munkát adó vállalatot is… A dolog végül azon bukott meg, hogy a Hoegaarden sörökhöz használt élesztőket marha nehéz életben tartani, és a Jupille-ban lévő főzde erre nem is volt képes. (A helyzet ahhoz hasonlatos, amelyre korábban már a speciális brüsszeli élesztőkkel kapcsolatban utaltam: a lambic-hoz és a gueuze-hoz használt élesztő is megpusztul valamiért Brüsszelen kívül.) Az InBev-nek aztán nem maradt más választása, vissza kellett vinnie a gyártást Hoegaarden-be, kapott is ezért szakrkazmusból a sajtóban akkor eleget…
A tervezett lépést végül így az InBev nem hajtotta végre (szerencsére), 2007 szeptemberében az InBev úgy határozott, hogy marad a gyártás Hoegaarden-ben, sőt: 60 millió eurót irányzott elő fejlesztésre.
Napjainkban a Hoegaarden vitathatatlanul a leghíresebb "fehér sör" Belgahonban, de külföldön is jól tartja magát. Manapság már az Interbrew (vagy InBev, ahogy tetszik…) többségi tulajdonában van, ennek azonban előnye is van: tagadhatatlan, hogy az erős médiaháttér nélkül a külföldi sikeres megjelenés teljesen esélytelen lett volna.
Hogy minek köszönhetik a Hogaarden witbier és társaik a sikert? Kétségtelen, hogy az e családba tartozó sörök közül ez felel meg legjobban a köztudatban élő söríznek, de ez persze nem jelenti azt, hogy pilzeni ízt kell elvárni tőle. De tény ami tény, ez a leginkább „iható” witbier. Nem édes, nem keserű, és az ízesítésnél felhasznált fűszerek és narancs is pont annyira vannak jelen, hogy megteremtsék a harmóniát.
Természetesen a „klasszikus” witbier mellett számos más sör is van a portfólióban, ezek közül számomra kiemelkedik a Grand Cru, amely már tesztben is szerepelt. Ez egy felsőerjesztésű, erős identitással rendelkező sör, és a blanche-hoz képest magasabb az alkoholtartalma. Erősen ajánlom viszont, hogy senki se építsen fel rá egy egész estés sörözést, mert nem nagyon fog tudni felkelni, a lefekvésről nem is beszélve...
Vannak persze más sörök is - gyümölcsös sörök például (citron, rosé) – mindegyiket ajánlom kóstolásra, nem fogtok csalódni. Az egyikhez viszont csak szezonálisan tudtok hozzáférni: a Spéciale-t csak októbertől márciusig főzik. Összefoglalva:
- Hoegaarden witbier, ez a „zászlóshajó”
- Hoegaarden Rosé
- Hoegaarden Citron
- Das (5% alkoholtartalmú sör, még nem találkoztunk…)
- Spéciale
- Grand Cru
- Verboden Vrucht („tiltott gyümölcs”), sötét ale típusú
Az általam eddig tesztelt tételek:
Név
|
Alkoholfok
|
Ár
|
Pontszám
|
Űrméret
|
Időpont
| |
3%
|
0,7
|
6
|
25 cl
|
2008. szeptember
| ||
8,50%
|
0,88
|
9
|
33 cl
|
2007. január
| ||
8,50%
|
0,88
|
8
|
33 cl
|
2007. szeptember
| ||
Hoegaarden Speciale
|
5,70%
|
0,57
|
8
|
25 cl
|
2007. január
| |
4,50%
|
5
|
25 cl
|
2007. szeptember
| |||
5,70%
|
0,59
|
8
|
25 cl
|
2008. január
| ||
4,90%
|
0,47
|
8
|
25 cl
|
2007. január
| ||
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése